876 p, 480 p. 229 p.
Magyar királyportrékkal illuszrált kiadás.

Corpus juris hungarici

(lat.). A magyarországi 1848 előtti törvényeknek zárt alakkal biró gyüjteményét a XVII. század vége óta magyar törvénytárnak, C.-nak nevezik. Alapjául az a törvénygyüjtemény sozlgált, melyet Mossóczy Zakár nyitrai és Telegdy Miklós pécsi püspökök Nagyszombatban adtak ki 1584., s melynek bővített kiadása Bécsben jelent meg 1628. A harmadik kiadást - először Corpus juris Hungarici cím alatt - Szentiványi Márton eszközölte Nagyszombatban 1696. Ez a kiadás ismételtetett Nagyszombatban 1733 és 1734. A negyedik kiadást közzétette Szegedi János 1742-1751. És 1771-1779. Nagyszombatban s ismételten Budán 1822. És 1884.

A törvénytárnak tartalma: Törvények és egyebek. Törvények az I. kötetben: 1. szent István királynak két végzeménye; 2. I. Endre király u. n. ediktuma; 3. szent László király végzeményének három könyve; 4. Kálmán király végzeményének két könyve; 5. II. Endre királynak 1222. Végzeménye vagyis az u. n. arany bulla, melyben a 31. Cikknek az ellenállásra vonatkozó záradéka («quodsi vero Nos» szavaktól «in perpetuum facultatem» szavakig) a legujabb időkig a koronázás alkalmával leteendő királyi eskünek képezi tárgyát; 6. Róbert Károly királynak 1341. végzeménye; 7. I. Lajos királynak az arany bulla megerősítését tartalmazó 1351. Végzeménye; 8. I. Mária királynőnek az arany bullát és I. Lajosnak azt megerősítő végzeményáét ujra megerősítő 1384. Privilegiuma; 9. Zsigmond királynak hat végzeménye (1404; kettő 1405; 1411; kettő 1435); 10 Albert irálynak 1439. Végzeménye; 11. Az országos rendek 1445. És 1446. Két végzeményének töredéke; 12. V. vagy utószületett László királynak 1453. És 1454. Két végzeménye; 13. Horogszegi Szilágyi Mihálynak 1458. Végzeménye; 14. I. Mátyás királynak hat végzeménye (1462, 1464, 1471, 1478, 1481, 1486) az országos rendeknek 1474. Határozataival és az 1485. Nádori cikkekkel; 15. II. Ulászló királynak 1490. Választási okmánya és két végzeménye (1492, 1495, 1498, 1500, 1514); 16. II. Lajos király hat végzeményének töredékei (kettő 1518, 1519, 1522, 1523, 1525), és 1526. Végzeménye; 17. I. Ferdinánd király husz végzeménye (1546, 1548, 1550, 1552, 1553, 1554, 1556, 1557, 1559, 1563, 1527, 1528, 1537, 1538, kettő 1542, 1543, 1545, de csak az első helyen említett 11 ép alakban, a többi 9 csonkán); 18. Miksa király hét végzeménye (1566, 1567, 1569, kettő 1572, 1574, 1676); 19. Rudolf király tizenöt végzeménye (1578, 1582, 1583, 1588, 1593, 1596, 1597, 1598, 1599, 1600, 1601, 1602, 1603, 1604); 20. II. Mátyás király négy végzeménye (1608, 1609, 1613, 1618); 21. II. Ferdinánd király négy végzeménye (1622, 1625, 1630, 1635); 12. III. Ferdinánd király négy végzeménye (1638, 1647, 1649, 1655). II. kötetben: 23. I. Lipót király négy végzeménye (1659,1662, 1681, 1687-88); 24. III. Károly királynak három végzeménye (1715, 1723, 1729); 25. Mária Teréziának három végzeménye (1741, 1751, 1764-65); 26. II. Lipót királynak 1790-91. Egy végzeménye (1792, 1796, 1802, 1805, 1812, 1825-27, 1830); 28. V. Ferdinánd királynak négy végzeménye (1822-26, 1839-40, 1843-44) és pedig V. Ferdinánd előttiek latin, V. Ferdinán király végzeményei magyar nyelven; a 1836. III. t.-c.-be (a magyar nyelvről) iktatván törvénybe hálás érzéssel a királynak kinyilatkoztatása, «hogy a törvények magyar szerkezete az eredeti és a két (latin és magyar) szerkezet között támadható ktséges értelem esetén elhatározó legyen». Megjegyzendő azonban, hogy a felsorolt törvények között olyanok is vannak, melyek helytelenül neveztetnek törvényeknek, igy p. Szt. István első u. n. végzeménye nem törvény, hanem fiahoz Imre herceghez intézett tanirat. Ugyanaz áll. I. Endre király u. n. ediktumáról és Róbert Károly király végzeményéről.

A törvénytár egyéb tartalma: 1. Verbőczy hármas könyve; 2. Szlavonia két municipalis határozata 1492 és 1538-ból; 3. Az u. n. tárnokjogi cikkek )articuli tavernicales), melyeket Rudolf király Prágában 1602. Megerősített; 4. Observationes processus causarum militaris Curiae in facto honoris, a kir. Főtörvényszéknek becsületsértési esetekre vonatkozó eljárási szabályai; 5. Különféle régi esküminták (jurisjurandi formulae variae); 8. Mária Terézia-féle u. n. Regulamentum militare 1747-ből; 7. Az u. n. praxis criminalis vagyis III. Ferdinándnak Alsó-Ausztria számára 1656. Kihirdetett büntető törvénye, illetve Der Röm. Kais. Auch zu Hungern und Böhmen Königl. Majestät Ferdinándi III. Neue peinliche Landesgerichtsordnung cím alatti német eredetinek latinre fordítása; 8. Kosztnaich Kitonich János jogi munkája: Directio methodica procwsus judiciarii Juris consuetundinarii Inclyti Regni Hungariae, és az u. n. Száz kételyei (Centuria certarum contrarietatum et dubietatum ex Decreto Tripartito desumptarum et resolutarum); 9. Régi jogszabályok (Regulae juris antiqui patrii et canonici); 10. Magyar királyok életleirása; 11. A törvények lajstroma (Index omnium Decretorum); 12. Az u. n. Cynosura (universi Juris Hungarici) vagyis a tárgymutató Szegedi Jánostól. Pallas lex.