jul. 2- szept. 27-ig.negyed év.
Angyalffy Mátyás András,
keszthelyi Georgikon tanára s a magy. tud. akadémia lev. tagja, született 1776. február 5. Naszályon, Komárommegyében. Korán végezvén tanulmányait, a latin és görög nyelven kivül Európának csaknem minden mûvelt nyelvét elsajátította. Egyik legnemesebb ház bizta meg õt örököse nevelésével, mint Básthy irja. Festetics György gróf 1818-ban hivta meg tanárnak Georgikonába, hol öt évig mûködött. Innen 1823-ban kilépvén, Pestre jött és egészen az irodalomnak szentelte idejét. A m. tudom. akadémia õt, ki már több gazdasági társaság oklevelével tiszteltetett meg, 1832. márcz. 9. levelezõ tagjai sorába igtatta. Meghalt 1839. márcz. 17. Pozsonyban nagy szegénységben. Munkatársa volt a Közhasznú Esmeretek Tárának.


Munkái:

1. Grundsätze der Schaafkultur. Oedenburg, 1817. (Ism. Tud. Gyûjt. 1823. III.)

2. Ökonomie der Landwirthschaft. 2 Theile. Pest, 1823–24. (Ism. Allg. Liter. Zeitung. Halle, 1826. No. 203.)

3. Grundsätze der Feld kultur. 4. Theile. U. ott, 1823–24. (Ism. Allg. Liter. Zeitung. 1826. No. 679.)

4. Juhász-káté. U. ott, 1830.

5. Közönséges baromorvosi könyv. Kassa, 1836. (Névtelenül.)

Szerkesztette a Mezei Gazdák Barátja cz. szaklapot, mely hetenként kétszer járt 1824. és II. és 1825. szintén a II. félévben; három évi szünetelés után újra megindult 1829-ben és járt 1830. jun. 30-ig.