Csapó Dániel
alispán és országgyűlési követ, szül. 1778. márcz. 21. Győrött. 1805-ben a francziákkal viselt háborúban a tolnamegyei nemes felkelő sereg tisztje volt; azután megyei hivatalba lépett és 1827-ben első alispánná választatott, mely hivatalát kilencz évig viselte. Ez idő alatt kétszer volt a megyének országgyűlési követe. Tengelicz pusztai szép birtoka nemcsak Tolnamegyének, de az egész országnak legokszerűbben kezelt példány gazdaságai közé emelkedett. A magyar gazdasági egyesület alakításánál Pozsonyban élénk részt vett és annak első nagygyűlésén 1839. márcz. 17. első alelnökévé választatott; tagja volt az Állat-mutató társaságnak is. Ez időben, midőn az első juh-kiállítások megkezdettek 1830-ban, az akkor már nagy hírre kapott tótmegyeri juhnyájból 200 aranyon vásárolt meg egy fiatal kost. Meghalt 1844. aug. 5. Pesten. Emlékbeszédet Bezerédi István mondott fölötte a m. gazdasági egyesület főgyűlésén 1845. jún. 7. Garay János emlékverset irt halálára. Arczképét olajba festve az egyesület gyűléstermébe vették föl. Kőnyomatban Eybl rajza után nyomtatta Leykum A. Bécsben 1842-ben.

Gazdasági czikkeket irt a Gazdasági Tudósításokba (1839. 1842) és a M. Gazdába (1842. 1844.)

Munkái:

1. Kérdezősködő magyar nyelvmester. Pest, 1833.

2. Gazdasági kis tükör. Falusi ifjuság számára Karika Pál, Szentmiklósy Sámuel és Tahy Emanuel koszorúzott munkáiból szerkesztve. Kiadta a m. gazd. egyesület. Buda, 1843. (A 2. bőv. és átdolgozott kiadás után változatlanúl lenyomott 3. kiadás. U. ott, 1845; 4. lényegesen javított és kiegészített kiadás. U. ott, 1845? 5. kiadás. U. ott, 1865., Mórocz István által.)

3. Dalfüzérke, válogatott népszerű dalokból fűzve. U. ott, 1844-46. négy füzér és u. ott 1865.

4. Nemzeti magyar dalok és marsok. Pest, 1847.
Szinnyei.