Folyóiratból kivágott fametszet.
...
Ballagi Mór, Bloch (Inócz, 1815. márc. 18. – Bp., 1891. szept. 1.): teológus, nyelvész, szótáríró, az MTA tagja (l. 1840, r. 1858). ~ Aladár és ~ Géza apja. Pápán, Nagyváradon filozófiát, a pesti egy.-en felsőbb matematikát tanult. Nevelősködött, közben írt a Hasznos Mulatságok és a Pester Tageblatt c. lapokba. Majd Párizsban mérnöki tanulmányokat folytatott, itt írta meg Eötvös József felszólítására a Zsidókról c. röpiratát az ogy.-en is szóba került emancipáció érdekében (Pest, 1840, az előszót Vajda Péter írta). 1842-ben Tübingenben teológiát és bölcseletet hallgatott, áttért a protestáns hitre és bölcsészeti doktorátust szerzett. Hazajőve a szarvasi ev. gimn.-ban tanár. 1848-ban a pesti egy.-re akarta Eötvös kinevezni, de a szabadságharc kitörése miatt erre nem került sor. A szabadságharcban előbb mint a Békés vm.-i tábor hírnöke, honvéd kapitányi rangban, majd Görgey, ill. Aulich mellett táborkari fogalmazó, később mint hadelnöki titkár szolgált. A bukás után Szarvasra internálták, a tanárságtól eltiltották, ezért Kondoroson földet bérelt és gazdálkodni kezdett. 1851-ben a kecskeméti ref. teológiára hívták, majd 1855-től 1877-ig, nyugalomba vonulásáig a bp.-i ref. teológiai ak. tanára. Jelentős tevékenységet fejtett ki a nyelvészet terén, különösen mint szótáríró és nyelvtaníró. Összegyűjtötte a m. példabeszédeket és közmondásokat. F. m. Magyar példabeszédek (közmondások, szójárások gyűjteménye, I-II., Szarvas, 1850); A magyar nyelv teljes szótára (I–II., Pest, 1866-73); Brassai és a nyelvújítás (Bp., 1876); Nyelvünk újabb fejlődése (Bp., 1881); A nyelvfejlődés történelmi folytonossága és a Nyelvőr (Bp., 1884); Szókészletünk ortholog szabályozása és az iskola (Bpesti Szle, Bp., 1890); Magyar–német és német–magyar kéziszótár (Bp., 1893–94). – Irod. Imre Sándor: Emlékbeszéd B. M. r. tag felett (MTA Emlékbeszédek, VII.); Fenyő István: Százötven éve született a magyar nyelv szótárának megalkotója (Népszabadság, 1965. 65. sz.).