FOTÓ! 1936.
Dohnányi Ernő és Sir Adrian Boult Londonban, a BBC stúdiójában. 19X24 cm.
Dohnányi Ernő (Pozsony, 1877, júl. 27. – New York, 1960. febr. 9.): zongoraművész, zeneszerző, karmester és zongorapedagógus. Apja: ~ Frigyes, gimnáziumi tanár, művelt muzsikus. Pozsonyban már kora gyermekségétől fogva tanult zenét, 1894-től a bp.-i Zeneak.-n Thomán Istvántól zongorát, Koessler Jánostól zeneszerzést tanult. Főisk.-i tanulmányait három év alatt bevégezte. Mint zeneszerző már ez időben feltűnt külföldön is, mint zongoraművész 1899-ben indult el sikerekkel teli pályáján. Ennek főbb állomásai 1905-ig hazai szereplésein kívül: Berlin, USA, Skandinávia, Orosz-, Olasz- és Franciao., 1905-től Berlinben a Zeneművészeti Főisk. zongoratanára. Ezek az évek jelentik alkotóművészetének a beérését. Hazájától elszakadva nem lett részese annak a zenei áramlatnak, amelynek során elsősorban Bartók és Kodály keze alatt megszületett a népzenén alaputó új m. zenei stílus. Zenéje a klasszikus német, főképpen a brahmsi örökségből táplálkozott. 1916-ban, miután visszatért Bp.-re, a Zeneak. zongoratanára, 1919-ben ig.-ja lett. A Tanácsköztársaság alatt a zenei direktórium szaktanácsadójaként működött. 1920-ban megvált a Zeneak.-tól, tevékenysége a karmesterség felé irányult. Mint a bp.-i Filmharmóniai Társaság elnökkarnagya, több európai turnén (Olasz-, Francia-, Németo., Anglia) vezényelte a társaság zenekarát. Ebben a minőségben vezényelte 1923-ban a székesfőváros fennállásának 50. évfordulóján tartott hangversenyt, amelyen Ünnepi nyitánya mellett Kodály Psalmus Hungaricusa és Bartók Táncszvitje került bemutatásra. 1925–27 között több ízben utazott az USA-ba, és ott mint zongoraművész, tanár, komponista és karmester tevékenykedett. 1928-ban visszakerült a bp.-i Zeneművészeti Főisk.-ra, és 1943-ig a zeneszerzés és zongoraosztályok professzora, 1934-ben pedig az intézet főzeneig.-fává nevezték ki. A II. világháború végén Ausztriába emigrált, még későbben (1948) Argentínába, ahol a tucumani zeneak. elnöke lett. Végül 1949-ben Floridában (USA) telepedett le. Aktivitása még ezekben a késői években sem lankadt, az egy, mesterisk. ját vezette, közben Amerika-szerte turnézott mint pianista. ~ századunk legnagyobb előadóművész egyéniségei közé tartozik. Egyedülállóan finom formáló készsége, tévedhetetlen zenei ízlése elsősorban Schubert, Schumann és Brahms műveinek interpretálásában csúcsosodott ki, de érvényesült a zeneirodalomnak szinte valamennyi stíluskörében, beleértve a kortárs m. szerzőket, Bartókot és Kodályt is. Mint zeneszerző a századforduló késő romantikus művésznemzedékéből nőtt fel, romantikus ihletettségét élete végéig megőrizte. Ellentétben Bartókkal és Kodállyal, a m. népzene sosem vált anyanyelvévé. – M. e-moll zongoraverseny (Op. S. 1897); Passacaglia (Op. 6. zongorára); A-dur vonósnégyes (Op. 7.); Szerenád vonóstrióra (Op. 10.); d-moll szimfónia (Op. 9., 1902); Winterreigen (Op. 13. zongorára); Humoresken (Op. 17. zongorára); Pierrette fátyola (pantomim, 1910); Tante Simone (opera, Drezda, 1912; magyarul: Simona néni, Debrecen, 1918); Variationen über ein Kinderlied (Op. 25.); Zongorás-kvintett esz-moll (Op. 26. 1914); Ruralia Hungarica (zongorára, átirat zenekarra, ill. hegedű-zongorára); Variációk magyar témára (Op. 29. zongorára, 1916); A vajda tornya (opera, Bp., 1922); A tenor (opera, Bp., 1929); Mise a szegedi templomszentelés alkalmára (1930); Zongorás-szextett C-dur (Op. 37. 1935): Six piano pièces (1945); b-moll zongoraverseny (1946); II. szimfónia (1948); II. hegedűverseny (1949); Stabat mater (1953). – Irod. Papp Viktor: D. E. (Bp., 1927); Zenei Szemle D. száma (1927. 9–10. sz.); Marion U. Rueth: The Tallahassee Years of E. von D. (Tallahassee, 1962).
---------------------------------------------------
ERNST VON DOHNÁNYI 1877-1960

Ernst Von Dohnányi Born in Pozsony(Bratislava), Dohnányi is one of Hungary’s most important musical figures, renowned as one of the great concert pianists and also as a significant composer. His catalogue of works is modest (48 works), which is explained by the fact that he divided his career between composing, conducting, teaching and piano playing. More conservative than his contemporaries Bartók and Kodaly, Dohnányi wrote in a language rooted in the German tradition and achieved recognition before both. Stylistically, his works belong, therefore, partly to theprevious century and this lack of innovation (in contrast to Bartók and Kodaly, who constructed new languages from their extensive research into the traditional folk music of the Balkans), explains why he was later eclipsed as a composer by his illustrious compatriots.

His most famous work is the delightful Variations on a Nursery Song for piano and orchestra, but he also wrote the brilliant Suite for Orchestra , the Konzertstück for cello and orchestra recorded by Janos Starker and many important chamber and solo piano works, the most important of which are the Serenade for string trio, the Piano Quintet and the four Rhapsodies for piano. In all of his finest music, endlessly inventive melody is matched by a rich harmonic language firmly in the tradition of Brahms.
----------------------------------------------
Adrian Boult (1889–1983). The English conductor Sir Adrian Boult led the symphony of the British Broadcasting Corporation (BBC) and other major orchestras during a career that spanned six decades. His repertoire emphasized British composers and religious music.