Számozott: 244 sz. példány
Makkal Sándor (Nagyenyed, 1890. máj. 13. – Bp., 1951. júl. 19.): erdélyi ref. püspök, egyetemi tanár, író. Teológiai és filozófiai tanulmányai után Sárospatakon, 1918-tól a kolozsvári teológián tanított, 1922-től az erdélyi ref. egyházkerület püspökhelyettese, 1926-tól püspöke. Mint püspök sokat tett az erdélyi magyarság tanügyi, kulturális és irodalmi szintjének megtartásáért, felemeléséért. A román szenátus tagjaként harcolt az erdélyi magyarság politikai jogainak védelmében. A kisebbségi küzdelmekbe belefáradva hagyta el Erdélyt és 1936-tól Debrecenben egy.-i tanár. Számos irodalmi bírálatot, vallási, etikai, pedagógiai, filozófiai tárgyú cikket, tanulmányt írt, s kiterjedt szépirodalmi tevékenységet folytatott főleg történelmi regényeivel vált ismertté. Az 1920-as évek Ady-vitájában – költészetét több vonatkozásban félremagyarázva ugyan de Ady mellett foglalt állást. – F. m. Élet fejedelme (r., Kolozsvár, 1924); Megszólalnak a kövek (elb., Kolozsvár, 1925): Ördögszekér (r., Kolozsvár, 1925); Mi Ernyeiek (r., Kolozsvár, 1926); Magyar fa sorsa (A vádlott Ady költészete, Kolozsvár, 1927); Magunk revíziója (előadások Kolozsvár, 1931); Erdélyi szemmel (tanulmányok, Kolozsvár 1932); Harc a szobor ellen (tanulmányok, Kolozsvár, 1933): Táltoskirály (r., Bp.. 1933): Sárga vihar (r., Bp., 1934); Holttenger (r., Bp., 1936); Magyarok csillaga (r., Bp., 1937); Szabad vagy (r., Kolozsvár, 1940), – Irod. Benedek Elek: A püspök, meg a püspökfi, avagy: a magyar fa sorsa (Brassó, 1927): Móricz Zsigmond: M. S. (Nyugat, 1927); Szász Károly: „Magyar fa sorsa”. M. püspök Ady-könyvének bírálata (Bp., 1927); Ravasz László: Szónoklás és igehirdetés (Debrecen, 1937); Szenczei László: M. S. történelmi regényei (Korunk, 1939); M. S. (Az út, 1951.); Pomogáts Béla: Magunk revíziója – és a kisebbségi humánum eszméje (Confessio, 1990).