Gerincén szakadás. A könyvtest kijár.
Kiss József (Mezőcsát, 1843 . nov. 30. – Bp., 1921, dec. 31.): költő, lapszerkesztő, a 19. sz. végi magyar líra egyik legkiemelkedőbb képviselője. Apja falusi boltos, anyja a pogromok elől Mo.-ra menekült litván zsidó kántortanító leánya volt. 1850-ben a család a Gömör vm.-i Serkére költözött, itt ismerkedett meg az irodalommal Almási Balogh Sámuel ref. pap segítségével. Szülei rabbinak szánták, Miskolcon kezdett tanulni. 13 éves korában Bécsbe szökött. Hazatérte után a rimaszombati gimn.-ban, majd a debreceni kollégiumban tanult tovább. 1862-ben abbahagyta a tanulást, öt esztendeig vándortanító volt az alföldi városokban. 1867-ben, amikor kimondták a zsidók emancipációját, Pestre ment, hogy kiadassa verseit, amelyek végül saját költségén Zsidó dalok (1868) címmel jelentek meg. A Deutsch-féle nyomdában korrektor, 1871–73-ban a nyomda kiadásában megjelenő Képes Világ c. lap szerk.-je. 1874-től súlyos beteg. Első sikerét 1875-ben aratta Simon Judit c. balladájával. 1876-tól hat éven át a temesvári zsidó hitközség jegyzője. 1882-től ismét Bp.-en élt mint a m.–francia biztosítótársulat tisztviselője. A biztosítótársaság bukása (1889) után barátai anyagi támogatásával 1890-ben megindította A Hét c. irodalmi folyóiratot, amely rövidesen maga köré gyűjtötte a fiatalabb, a hivatalos irodalommal szemben álló írókat. 1910 után, amikor a Hét a Nyugat ellen fordult, népszerűsége csökkent, fokozatosan háttérbe szorult. A Petőfi Társ. 1877-ben, a Kisfaludy Társ. 1914-ben tagjává választotta. Pályája kezdetén a népnemzeti isk. hatása alatt főként balladákat írt (Simon Judit, Ágota kisasszony stb.). Sokszínű költészete a m. és a zsidó, a népies és modern, a falusi és a városi, az epikai és a lírai, a realisztikus és a mesei elemeket egyesíti. A Tüzek és a Knyáz Potemkin c. költeményében a kizsákmányolt milliók, a szocializmus mellett is hitet tesz. Költeményeit idegen nyelvekre is lefordították. – F. m. Budapesti rejtelmek (Szentesi Rudolf néven, Bp., 1874); K. J. költeményei 1868–76 (Bp., 1876); K. J. Költeményei 1868–82-ig (Bp., 1883); K. J. költeményei (Bp., 1897); Avar (Bp., 1918); Utolsó versek (Bp., 1924); Válogatott művei (Sajtó alá rendezte és a bevezetést írta Komlós Aladár, Magy. Klasszikusok, Bp., 1959). Tüzek (Válogatott versek. Komlós Aladár válogatásával és bevezető tanulmányával, Bp., 1961). – Irod. Gyulai Pál: Bírálatok (Bp., 1911); Rubinyi Mózes: K. J. élete és munkássága (Bp., 1926); Kosztolányi Dezső: K. J. (Élet, 1933); K. J. és kerek asztala (A költő prózai írásai és kortársainak visszaemlékezései. Bp., 1934); Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959); Gyóni Géza: K. J. (vers). – Szi. Juhász Gyula: Nefelejcs K. J. sírjára (vers); Gyóni Géza: K. J.-hez (vers).