Kürthy György (1882-1972) magyar színész, színházigazgató, díszlettervező, író saját grafikával díszített levelezőlapja Siklóssy Lászlónak.
-----------------------------
Kürthy György (Bp., 1882. febr. 24. – Bp., 1972. dec. 20.): színész, díszlettervező, író. ~ Emil újságíró fia, Vízvári Mariska színésznő második férje. A század elején Münchenben építészetet tanult. Hazatérve az Alkotmány c. lap színikritikusa volt. 1905-ben lépett színpadra műkedvelőként a Thália Társ. előadásán. 1906-ban a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek megszakításokkal tagja volt 1935-ig, nyugdíjazásáig. Közben Kolozsvárott főrendező (1908–09), Pécsett (1923–24), Szegeden (1930–31) színházig. volt. Díszleteket is tervezett. 1915-től 1923-ig a színiak.-n maszkírozást, 1927–30-ban az Iparművészeti Isk.-ban színpadtervezést tanított. 1935–45-ben több fővárosi színháznál volt szerződése. A II. világháború után a bp.-i Kis Színházban, a József Attila Színházban, a győri Kisfaludy Színházban szerepelt 1955-ig. Számos filmszerepet alakított. Színházi anekdotákat gyűjtött össze Derű a deszkán (Bp., 1969) címmel. Regényeket is írt. – F. sz. Hlesztakov (Gogol: A revizor); Kalb (Schiller: Ármány és szerelem); Polezsajev (Rahmanov: Viharos alkonyat); Ridegváry Bence (Jókai M.: A kőszívű ember fiai). – I. f. Egyenlőség (1918); Emberek a havason (1942); Föltámadott a tenger (1953). – Irod. Cenner Mihály: Derű a deszkán – derű az életben (Magy. Hírlap, 1972. febr. 24.).
----------------------------
Siklóssy László (Bp., 1881. dec. 8. – Bp., 1951. jún. 19.): művészeti író. Jogi doktorátust és ügyvédi diplomát szerzett, de ügyvédi gyakorlatot nem folytatott. 1899-ben az az ogy.-i gyorsirodában vállalt állást. 1933-ban kinevezték a gyorsiroda vezetőjévé. Szerk. a Gyűjtő c. folyóiratot. Képzőművészeti kritikái a Pesti Hírlapban és folyóiratokban jelentek meg. A Szt. György Céh elnevezésű műkereskedelmi vállalkozásnak ig.-ja volt. – F. m. A modern magyar éremművészet (Bp., 1910); Műkincseink vándorútja Bécsbe (Bp., 1919); Kuny Domonkos (Bp., 1917); A magyar kerámika története (Bp., 1917); A régi Budapest erkölcse (I – III., Bp. 1921 – 1922); A magyar sport ezer éve (I – III., Bp., 1927 – 1929); Hogyan épült Budapest? (Bp., 1931).