ko2525.
könyv/
bibliofilia, első kiadásSzomory Dezső: A selyemzsinór.
Budapest. 1921. Genius. 104 p. félvászonkötés. magyar nyelvű.
méret: 12x10 cm.
ELKELT
I. kiadás!
Kopott.
Szomory Dezső (Pest, 1869. jún. 2. – Bp., 1944. nov. 30.): író. ~ Emil bátyja. A Zeneművészeti Főisk.-ra iratkozott be, ahol még Liszt Ferenc vizsgáztatta. De csakhamar abbahagyta zenei tanulmányait és újságírói pályára lépett. Eleinte a Nemzet, azután a Pesti Hírlap és a Pesti Napló munkatársa lett. 1890-ben a katonai szolgálat elől Franciao.-ba ment, s tizenöt éven át külföldön (Párizsban és Londonban) élt mint a Magyar Hírlap levelezője. A Sorbonne-on folytatta tanulmányait és íróvá lett. Első színpadi műve, a Péntek este még párizsi tartózkodása idején a Nemzeti Színházban került színre, ugyanott adták elő Teréz nővér c. darabját is. Párizsból Angliába ment és az oxfordi egy. előadásait hallgatta, 1906-ban visszatért Bp.-re és kizárólag az irodalomnak élt, 1908-ban a Nyugat írói köréhez csatlakozott. Első művei a 19. sz. végi francia naturalizmus hatását mutatják, majd a 20. sz. eleji szecesszió nyomán egyre erősebb zeneiségű s mind szeszélyesebbé és modorosabbá váló, stilizáltan romantikus nyelvet alakított ki. Fő törekvése olyan költői nyelv kiképzése volt, amely zeneileg hat, de túlzásai sokszor öncélúvá tették ezt az igyekezetét. Pályája kezdetén konzervatív, arisztokratikus póz jellemzi műveit. A feudális erőkkel, hagyományokkal szemben álló polgárság hangját szólaltatja meg társadalmi problémákat feszegető írásaiban. Az I. világháború borzalmai, majd az ellenforradalmi viszonyok hatására valamivel élesebbé válik kritikája, olykor gúnyosan ábrázolja a vidéki és a fővárosi polgárság életét. Tehetséggel művelte a novellát, de leginkább drámáival aratott sikert. Ezek sorában is első helyen áll a Habsburg-trilógia (A Nagyasszony, Mária Antónia, II. József) és a II. Lajosról szóló dráma (a II. Józsefet 1964-ben felújították). – F. m. Elbukottak (elb., Bp., 1892); Les grands et les petits moineaux (novellák, Paris, 1895); Az isteni kert (elb., Bp., 1910); A Nagyasszony (Bp., 1910); Ünnep a Dühöngőn (elb., Bp., 1911); A rajongó Bolzay lány (dráma, Nemzeti Színház, 1911); Györgyike drága gyermek (színmű, Bp., 1912); A pékné (elb., Bp., 1913); Mária Antónia (Bp., 1913); II. József császár (Bp., 1918); Harry Russel-Dorsan a francia hadszíntérről (Bp., 1918); II. Lajos király (Bp., 1922); Glória (dráma, Vígszínház, 1923); Sába királynője (dráma, Bp., 1926); A mennyei küldönc (r., Bp., 1926); A párizsi regény (Bp., 1929); Takáts Alice (színmű, 1930); Gyuri (Bp., 1932); Horeb tanár úr (Bp., 1934); Emberi kis képeskönyv (Bp., 1939). – Irod. Fenyő Miksa: Sz. D. (Nyugat, 1910, 1911, 1929); Halász Gábor: Sz. (Napkelet, 1927. II.); Schöpflin Aladár: Bemutatók (Nyugat, 1933); Illés Endre: Sz. D. új könyveiről (Nyugat, 1936); Kellér Andor: Író a toronyban (Bp., 1958); Hatvany Lajos: Irodalmi tanulmányok (Bp., 1960); Illés Endre: A mennyei küldönc (Krétarajzok 1957).