2 t. lith.
Margó Tivadar (Pest, 1816. márc. 5. – Pusztaszentlőrinc, ma Pestlőrinc, 1896. szept. 5.): zoológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1860, r. 1870, t. 1891), az első magyar darwinisták egyike, korának jelentős biológusa. Orvosnak készült, de a pesti és a bécsi egy.-en filozófiai és természettudományi előadásokat is hallgatott. 1838-ban Pesten bölcsészdoktori, 1840-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. 1841-ben Bécsben- sebészdoktorrá és szülészmesterré avatták. Néhány évig a bécsi közkórházban dolgozott, majd Schordann Zsigmond mellett lett tanársegéd a pesti egy. anatómiai tanszékén. A szabadságharc idején honvédorvos volt. 1851-ben szövettanból lett egy.-i magántanár és h. tanárként tartott előkészítő természettudományi előadásokat 1859-ig. 1858-ban Bécsben az izomrostok élettanát tanulmányozta. 1860-tól a kolozsvári orvossebészeti tanintézet, 1862-től haláláig a pesti egy.-en az állattan és az összehasonlító bonctan r. tanára. Munkássága a szövettani kutatások terén alapvető volt. Rendszeresen terjesztette a darwinizmust az egy.-i oktatásban és a természettudományok népszerűsítésében egyaránt. Az állattan művelését és az egy.-i oktatást magas színvonalra emelte, tovább fejlesztette a mikroszkópiai vizsgálati módszert. Fejlődését mutatja, hogy amíg az első állattani munkájában (1868) a degresszív sorrendet, addig a későbbi munkáiban (1876, 1883) már a progresszív rendszert követte. Ellenőrizte Darwin Az ember származása c. művének fordítását, és Darwinnál tett látogatása után (Charles Darwin élete, jelleme és irodalmi működése címmel) bevezetést írt hozzá (Bp., 1884). – F. m. A puhányok izomrostjáról (Pest, 1861); Az izomidegek végződéséről (Pest, 1862); A tudományos állattan kézikönyve (Pest, 1868); Darwin és az állatvilág (Pest, 1869); Előszó Darwin: A fajok eredete…c. műhöz (fordította Dapsy László, Bp., 1873 – 74); Állatrendszertani táblázatok (Bp., 1876); Budapest és környéke állattani tekintetben (Bp., 1879); Az állatország rendszeres osztályozása (Bp., 1883). – Irod. Entz Géza: Emlékbeszéd M. T. t. tagról (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1898); Rapaics Raymund: A magyar biológia története (Bp., 1953); Allodiatoris Irma: M. T. (Élővilág, 1956); Réti Endre: M. T. (Term. tud. Közl. 1959. I. sz.)Életrajzi lex.