A címlapon restaurálás nyoma.
Irodalom: http://www.asherbooks.com/S307_v.html

Haberle Károly Konstantin Keresztély
(Erfurt, 1764. febr. 11. – Pest, 1832. júl. 1.) orvos, botanikus, egy. tanár. Erfurtban bölcseletet tanult, Freiburgban elvégezte a bányászati főiskolát. 1805-ben Erfurtban bölcsészdoktor lett. 1806–1812-ben Weimarban a helyi levéltár munkatársa. 1812-ben Brünnbe, majd Bécsbe menekült. 1813-ban Pesten telepedett le, az egy. növénytár munkatársa lett. 1817-től a botanika ny. r. tanára, de 1821-ben orvosi oklevelet is szerzett. Az egy. füvészkert megalapítója és igazgatója. A botanika oktatásánál De Can­dolle természetes rendszerét vezette be Linnéé helyett. A m. flóra történetével, ásványtannal, mineralógiával, földrajzi és csillagászati megfigyelésekkel is foglalkozott. Elsősorban oktató volt, munkái részint kéziratban maradtak fenn. Gyilkosság áldozata lett. – Fm.: Beiträge zu einer allgemeinen Einleitung in das Studium der Mineralogie... (Weimar, 1805); Beschrei­bung einer Sammlung von Crystallmodellen (Weimar, 1805); Das Mineralreich... (I–II. köt., Erfurt, 1806-1807); Beobachtungen über das Enstehen der Shpaeria lagenaria Pers.... (Erfurt, 1806); Neues geocentrisches Planetari­um... (Weimar, 1811); Succincta rei herbariae Hungariae et Transsylvaniae historia (Buda, 1830) – Irod.: Abonyi L.: Az egyetem pallosa (regény, Bp., 1859); Hőgyes E.: Emlékkönyv... (Bp., 1896); Gombocz Z.: A magyar botanika története (Bp., 1936); Győry T.: Az orvostudományi kar története 1877–1935 (Bp. 1936); Kapronczay K.: H. K. (Orv. Hetil., 1982, 31. sz.).