ko8615.
könyv/
régiségGalgóczi Károly: Népszerű gazdasági földmivelés.
Pest. 1845. Beimel. 158 p. félvászonkötés. magyar nyelvű.
méret: 20x12 cm.
ELKELT
Galgóczy Károly
ügyvéd és a m. tud. akadémia lev. tagja, G. Gábor ev. ref. lelkész és Szikszay Eszter fia, szül. 1823. jan. 27. Lápafőn Tolnamegyében; középiskoláit 1832-ben a gyönki ev. ref. gymnasiumban kezdette, a nagy-kőrösi lyceumban folytatta, a jogot 1842-43-ban a pozsonyi jogakadémián végezte. A gazdasági tudományok levén kedvelt tantárgyai, ebbeli ismereteinek tökéletesítése végett 1843-ban beutazta Magyarországnak akkor legjelesebb uradalmait és nov. 13. a magyar gazdasági egyesületnél az összes gazdasági tudományokból szigorlatot tett és oklevelet nyert. Ez időtől fogva 1848. májusig Fényes Elek, a gazdasági egyesület előadója mellett segédkép foglalkozott, részt vevén annak különösen statisztikai, geographiai s mezőgazdasági irodalmi működésében. 1846-ban letette az ügyvédi vizsgát. 1847-ben beutazta az ország 32 megyéjét, hogy statisztikai adatokat gyűjtsön Fényes Eleknek Magyarország megyéit ismertető 87 kötetre tervezett munkájához, melyből azonban csak az I. kötet (1848. Komárommegye) jelenhetett meg. 1848. máj. a belügyminiszteriumba kebelezett statisztikai osztály rendes tagjává neveztetett ki s ennek mezőgazdasági szakában novemberig működött; összegyűjtötte az egyes községi határokra vonatkozó tagosítási s legelő-elkülönzési térképeket, birtokosztályozási táblázatokat, területmennyiségi kimutatásokat stb., kidolgozta a képviselőválasztási lajstromokból, a jogosultság czímei szerint kipuhatolhatott birtokmegoszlást, mely e nemben az első ily kimutatás volt az országban; részt vett egyúttal a népesedési szak részére az újonczozási részletes kivetésben. A miniszteriumnak Debreczenbe való levonulása után a táborba küldetett, majd újonczozó biztosnak neveztetett ki a Tiszavidékre. 1849. jún. a 10. hadtest tartalékának 6. századához századosnak neveztetett ki s részt vett a szegedi, ó-bessenyői, csatádi, kisbecskereki s Temesvár alatt a vadászerdőben folyt ütközetekben és aug. 20. Boros-Jenőn tette le a fegyvert. Ekkor Nagy-Kőrösre ment és elfoglalta az ev. ref. lyceumban a mezőgazdasági s természetrajzi tanszéket, melytől azonban nov. 19. a felsőbb politikai hatóság által, mint a szabadságharczban fegyverrel résztvevő, eltiltatott. Ekkor bérleti gazdálkodáshoz fogott; de már 1853 nyarán Pestre jött és az irodalommal foglalkozott; a társadalmi téren, különösen az országos magyar gazdasági egyesület és az országos iparegyesület körűl működött. 1856. febr. 18. nősült Telegdi Csanády Máriával biharmegyei Álmosdról. 1858. decz. 15. a m. tudom. akadémia levelező tagjává választotta. 1859-60-ban a pesti ev. ref. papnevelőben a gazdasági tudományok tanára volt. 1860-ban az adriai biztosító társaság (Riunione Adriatica di Sicurta) hivta meg pesti vezérügynökségéhez első titkárnak; e hivatalt 1865. ápr. 25-ig viselte. Ezalatt egyike volt, az országos magyar gazdasági egyesület által abban az időben gyakran tartott nevezetes kiállítások rendezőinek, az országos magyar iparegyesület és az első magyar gőzhajótársaság alakítása tényezőinek. 1865-ben a Kolozsvárt alakult Victoria biztosító-társaság választotta meg vezérigazgatójának; ezen hivatalától 1873. jún. 30. vált meg és visszaköltözött Pestre s azóta itt saját magán gazdasági ügyei mellett, a m. tudom. akadémiának, az országos m. gazdasági egyesületnek (melynek alapító s választmányi tagja), a közügynek és az irodalomnak szentelve tölti életét. Az erdélyi gazdasági egyesületnek alapító tagja, a hevesmegyei s a kecskeméti gazdasági egyesületnek tiszteleti tagja, állami tanítónőképzőintézeti tanácstag és Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye tiszteletbeli főjegyzője.
Munkái:
1. Népszerű gazdasági földmívelés, vagy gazdasági föld-, növény- és munkaismeret, figyelemmel a viszonyokra, melyek hazánkban a földbirtokra nézve állanak. Pest, 1845.
2. Mezei gazda népszerű gyám- és vezérkönyve, a mostani viszonyokhoz alkalmazva... Pest, 1854. Négy kötet. (2. czím-kiadás 1855. 3. cz.-kiadás 1859. 4. k. jav. és bőv. Reischer Endre 1865. két kötetben. Pest. 5. k. Bpest, 1884.)
3. Kertészet kézikönyve. Tüzetes utasítás a konyhakertészet, virágmívelés és gyümölcstenyésztés körében... Pest, 1854. (2. kiadás. Átnézte és jegyzetekkel bőv. dr. Farkas Mihály 1865. Pest, 3. k. 1874., 4. k. 1880. Bpest.)
4. Magyarország, a Szerb vajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statistikája. Hivatalos s magán úton gyűjtött legújabb adatok nyomán. Pest, 1855. (Ism. P. Napló II. 28. sz.)
5. A földmívelés és állattenyésztés. Koppe J. G. munkájának 7. kiadása után németből ford. Pest, 1855.
6. Mire nevelje a magyar ember gyermekeit? Nevelési kalauz a különböző életpályákra... Pest, 1859.
7. Uj iparrend az osztrák birodalomban. Pest, 1860.
8. A szenvedelmes dinnyész, Szontágh Gusztáv után a második kiadást újból átnézte s annak megjelenése óta a dinnyetermesztésben történt új tapasztalatok összeszedésével megbővítette. 3. kiadás. Pest, 1860.
9. Pabst kalauza a szarvasmarhatenyésztésre, németből ford. Császár Ferencz. A Magyarországot érdeklő jegyzetekkel ellátta Galgóczy K. Pest, 1860.
10. Gazdasági kis tükör. Kiadja a m. gazd. egyesület. Pest, 1865. (5. kiadás, a bevezetést és első részt a növénytermesztésről átdolgozta egészen ujra.)
11. Kolozsvár város multja, jelene és jövője. Kolozsvár, 1872.
12. Határ-rendőrségi törvényjavaslat. Bpest, 1874. (Az országban a ministerium útján összeszedett megyei, városi és községi szabályrendeletekből szerkesztve s a gazdasági egyesület által kézirat helyett kiadva.)
13. A székely kérdés. Bpest, 1874. (Értekezések a társad. tudom. köréből II. 11.)
14. Emlékbeszéd Szigethi Warga János felett. Bpest, 1875. (Értek. a társ. tud. kör. III. 6.)
15. Emlékbeszéd Vállas Antal felett. Bpest, 1875. (Értek. a mathem. tud. kör. III. 8.)
16. Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye monographiája, történelmi, föld- s természetrajzi, közhatósági, társadalmi, nemzetgazdasági, régi és ujkori leirása. Bpest, 1876-77. Három kötet. (Ism. Századok 1877-78. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1879.)
17. Az erdőségek és a befásítás fontossága Magyarországon, éghajlati s nemzetgazdasági tekintetben. Bpest, 1877. (A m. tudom. akadémia által 80 aranynyal jutalmazott pályamű.)
18. Az alföldi aszályosság legvalószínűbb okai s hatásának természetszerű mérséklése Bpest, 1878. (Mathem. és term. tud. Közlemények XV. 10.)
19. Emlékbeszéd dr. Entz Ferencz felett. Bpest, 1878. (Értek. a term. tud. kör. VIII. 11.)
20. Emlékbeszéd Balla Károly felett. Bpest, 1879. (Értek. a term. tud. kör. IX. 7.)
21. A II-ik országos gazdaértekezlet V-ik kérdése. A gazdasági munkáskérdés a gazdaság mostani körülményei közt, viszonyítva egy részben a gépek használatára, más részben a munkás kezeknek, illetőleg a népességnek különböző módozatú szaporításával. A Székes-Fehérváron 1879. jún. 3-5. tartott gazdaéertekezleten bevezette. Bpest, 1879.
22. Az országos magyar gazdasági egyesület emlékkönyve. A hazai mezőgazdaság előmozdítása s az e czélra alakított egyesület sikere körűl szerzett érdemek hálás emlékezetben tartására. Kiadja az országos m. gazdasági egyesület. Bpest, 1879-91. Hat füzet. (Az országos magyar gazdasági egyesület története s 114 életrajz.)
23. A telepítés kérdése Magyarországon. Bpest, 1880. (Értekezések a m. tud. akadémia s nemzetgazdasági egylet gyűlésein.)
24. Az ipar fontossága Magyarországon, hátramaradásának okai és előmozdításának eszközei. Bpest, 1880. (A hazai ipari pártoló és terjesztő egyesület által 200 frt díjjal jutalmazott pályamű.)
25. Emlékbeszéd Kenessey Albert felett. Bpest, 1882. (Értek. a term. tud. kör. XI. 21.)
26. Emlékbeszéd Mórocz István felett. Bpest, 1882. (Emlékbeszédek. 3. sz.)
27. A haszonhajtó szőlőmívelés leglényegesebb fogásai. Bpest, 1882. (M. Könyvtár.)
28. Gazdasági rendszer az erőelforgácsolás hibái és a nagyban termelés előnyei szempontjából. Bpest, 1882.
29. Emlékbeszéd Árkosi Benkő Dániel felett. Bpest, 1884. (Emlékbeszédek II. 2. sz.)
30. Emlékbeszéd Érkövy Adolf felett. Bpest, 1884. (Emlékbeszédek II. 6. sz.)
31. Emlékbeszéd Korizmics László felett. Bpest, 1887. (Emlékbeszédek IV. 10.)
32. Emlékbeszéd dr. Zlamál Vilmos felett. Bpest, 1888. (Emlékbeszédek V. 3. sz.)
33. Emlékirat a magyar nemzet ezredéves ünnepe tárgyában. Bpest, 1890.
Szinnyei.
összes kép nagyban