Ehrenreich Sándor Ádám (Pozsony, 1784 – Bécs, 1852): rézmetsző. 1803-tól Bécsben tanult és rajzaival elnyerte az akadémia első díját. Budára letelepedve a Trattner Nyomda számára rézmetszeteket készített. Felváltva Pesten és Bécsben élt. Arcképgyűjtemény-sorozatának első lapjai Icones címmel 1823-ban jelentek meg. Két év múlva Bécsben mint metsző és kiadó, Képek Magyarország történetéből címmel Mo. és Erdély történelmének egyes jeleneteit metszette rézbe Geiger képei után. 1842-ben mint pesti műárust említik. Nemsokára újra Bécsbe költözött. Közel másfél száz metszete többnyire főpapokat, főurakat, politikusokat és írókat ábrázolt. Irod. Rózsa György: E. Á. forrásai (Műv. tört. Ért. 1959);
Pataky Dénes: A magyar rézmetszés (Bp., 1951). /Ehrenreich/49.
------------------------------
Cziráky Antal Mózes, gróf (Sopron, 1772. szept. 8. – Pozsony, 1852. febr. 22.): országbíró, az MTA egyik alapító tagja, l. tag (1830). Jogi tanulmányokat végzett, egy.-i hallgató korában egyik alapítója az első m. jogászegyesületnek (1791). Fiatal korától kezdve megyei és országos tisztségeket viselt. 1825-ben tárnokmester, 1827-29 között országbíró, közben elnöke az 1827. VIII. tv. alapján kiküldött tanügyi reformbizottságnak. 1828-39 között a pesti egy. konzervatív aulikus szemléletű elnöke. 1839-től 1848-ig álladalmi konferenciális miniszter. Jogi irodalmi működése erősen reakciós-konzervatív. – F. m: Ordo historiae juris civilis hungarici (Pesthini, 1794); Dísquisitio historica de modo consequendi summum imperium in Hungaria (Név nélkül, Buda, 1820); Conspectus juris publici Regni Hungariae ad annum 1848 (I-II. Viennae, 1851; a cenzúra törölte belőle az 1848-as törvényeket). A magyar közjog alapelvei (Hegedűs Lajos. kiadásában, Pest, 1861). – Irod. Pauler Tivadar: Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez (Bp., 1878); Emlékbeszéd (MTA Emlékbeszédek, Akad. Ért. 19. 3. sz.).
Életrajzi lex.