Wesselényi Ferenc (1605 – 1667. március 23): hadadi gróf, Wesselényi István, II. Ferdinánd király udvari tanácsosának fia volt. A jezsuiták nagyszombati iskolájában nevelkedett, ahol katolikus vallásra tért. Hatalmas testi ereje és heves vérmérséklete katonai pályára vitték. Nagyon fiatalon részt vett több csatában a törökök ellen. IV. Ulászló lengyel királynak is segítségére volt egy magyar csapattal az oroszok és tatárok ellen, amely tettéért lengyel indigenátust és 100 000 tallér értékű uradalmat nyert. II. Ferdinánd grófi rangra emelte s Fülek várának parancsnokává nevezte ki. 1647-ben Magyarország főtábornagyává lett, s mint ilyen harcolt a svédek, később Rákóczi György ellen. 1644-ben bevette Murányt, mégpedig Széchy Mária segítségével, akit feleségül is vett. Ferdinánd király e tettéért neki ajándékozta Murány várát és Balogot. Az 1655. március 15-i pozsonyi országgyűlés nádorrá választotta, ebbéli minőségében jelen volt I. Lipót koronázásán. 1661-ben a császári seregekkel volt baja, melyek lázongtak, nem akarták elhagyni az országot. 1662-ben a protestáns ügyekben ő is tevékeny részt vett, mégpedig az ország javára. 1663-ban a törökök ellen harcolt. 1665-ben a trencsényi és zólyomi fürdőkben tárgyaló összeesküvőkhöz csatlakozott, de még az összeesküvés felfedezése előtt meghalt
Wikipedia.