me2180.
metszet/
Portré/
MagyarMóricz Pál.
Budapest. 1873. litográfia.
méret: 30x20 cm.
minimálisan foltos.
ELKELT
Móricz Pál (móriczhidai és medgyesi),
országgyűlési képviselő, M. Péter országgyűlési követ és Darvay Anna fia, szül. 1826. febr. 15. Taraczközön (Máramarosmegye). Atyja az 1836. és 1840. országgyűléseken Máramarosmegye országgyűlési követe volt; fia alsóbb iskoláit Pozsonyban és Máramaros-Szigeten folytatta; a felsőbb tantárgyakat Sasku Károly, Lugosy József és Pataky Jánostól a máramaros-szigeti iskolában tanulta. 1846-ban köz- és váltóügyvéd lett; 1847-ben Máramarosmegye tiszti alügyészének neveztetett ki, s a bűnügyi védelmekben nagy szorgalmat és sikert fejtett ki. A 40-es években Asztalos Pál vezérlete alatt, ő és testvérei a máramarosi szabadelvűpárt alapítói valának. 1855-ben megnősülvén, Taraczközről lakását Berettyó-Ujfaluba (Biharm.) tette át és minden idejét a mezőgazdaság alapos tanulmányozására fordította. Nagyobbszerű bérleteket kötött; alkalmazta az e vidéken csaknem szokatlan okszerű trágyázást, gépeket sat., szóval a gazdászati téren szép sikert mutatott fel. Ez okszerű gazdálkodással 15 év alatt vagyonát megötszörözte. Ezen idő alatt is előszeretettel viseltetett a pénzügyi tudományok iránt, melyeknek komoly tanulmányozására minden kedvező alkalmat felhasznált, és nagy előszeretettel búvárkodott a jogi s pénzügyi tudományok terén, a gazdászati lapokban pedig számos gazdasági czikke jelent meg. 1861ben a debreczeni egyházmegye megválasztotta tanácsbirájává és a biharmegyei sárréti járás alszolgabirájává, 1867-ben pedig főjegyzőjévé, mindannyiszor közfelkiáltással. 1868-ban a bárándi (Biharmegye) kerület országgyűlési képviselőnek választotta. Programmja akkoriban egyike volt a legjelesebb baloldali beszédeknek. Legelső alkalommal a dohányegyedárúság ellen kelt ki egy terjedelmes és velős argumentumokat tartalmazó beszédben. Sikerült neki már első fellépésével a figyelmet maga iránt felkelteni a képviselőházban, s e figyelem tovább is megmaradt iránta, ki a baloldalnak egyik tekintélyes tagjává lett. 1869-ben a választók bizalma újból feléje fordult és ismét országgyűlési képviselővé választatott. 1872-ben Udvarszéken, 1875-ben Fogarason és Szarvason választották meg országgyűlési képviselőnek, mely két mandatum közül az utóbbit fogadta el és ugyancsak Szarvas várost képviselte 1884-ig. Ekkor kisebbségben maradt és csak az országgyűlés vége felé jutott be ismét a házba mint Ujvidék képviselője; azután is e kerületet képviselte. Kezdetben a balközéphez tartozott és 1873-tól ezen párt végrehajtóbizottságának tagja s a pártkör alelnöke volt a fusióig. Több évig tagja volt a pénzügyi és zárszámadási bizottságoknak; tagja volt többször a delegatiónak. A fusio után is mindig a Tisza Kálmán híveihez tartozott és a szabadelvű párt clubjának igazgatója volt 1891-ig. A kiegyezéskor részt vett a quotabizottság működésében. M. minden állásáról lemondott és a politikától visszavonult, midőn vagyoni viszonyai miatt 1891-ben csődöt kért; de a másfélmilló activából hitelezőit kielégítvén, ezek mind beleegyeztek 1895-ben, hogy a csődeljárás szüntettessék meg.
Czikkei a Falusi Gazdában (1859. Gőzcséplőgép munkaeredménye Herpálon, Dél-Biharban, Berettyó-Ujfalu, 1860. Gazdai pillantás Máramarosra s gazdai szó Máramaros lakóihoz); a Gazdászati Közlönyben (1869. A sorvetés hasznosságáról.); a Nemzetben (1890. 330. sz. Két vár Erdélyben) sat. Politikai czikkei a Hazánk, Hon és Ellenőrben jelentek meg. Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak; sokat írt a Csengery Pesti Hirlapjába is.
Munkái:
1. Emlékezzünk régiekről. Rajzok a nemrég mult időkből. Bpest, 1891. (Előljáró beszédek Mikszáth Kálmán- és Gajári Ödöntől. A debreczeni vásár. A régi Beregvármegye. A nagy korszak előharczosai. Egy régi alispán patvaristái. 1840-től 1860-ig).
2. Egy restauratio 1844-ben. Bpest, 1891.
3. Néhány irat a Lovassy László ellen folytatott perből. Bpest, 1891.
4. A magyar országgyűlési pártok küzdelmei a koronázástól a Deák- és balközéppártok egybeolvadásáig. (1867-1874). Bpest, 1892. Két kötet.
5. A dohányjövedék reformjáról. Bpest, 1894. (Különnyomat a M. Nemzetgazdából).
6. Móricz Pál összes műveinek hetedik és utolsó kötete. (Kézirat gyanánt). Bpest, 1898. (Politikai és magán események).
Arczképe: Kőnyomat, rajzolta Gerhard A., nyomt. Horn és Beck Pesten 1873-ban (A Hajnal Albumban).
Igazmondó 1870. 16. sz. arczk.
Hajnal. Album. Bpest, 1873. 33. l. kőny. arczk.