embléma

Sós Antikvárium

alapítás éve 1985

Katalógus   in english   BelépésÜzletünk 1985-óta, mindig készpénzért vásárol könyveket, teljes könyvtárakat, hagyatékokat.

me2188.   metszet/Portré/Magyar   berak a kosárba

Hieronymi Károly.

Budapest. 1873. litográfia.
méret: 30x20 cm.
minimálisan foltos.

ár: 2500 FORINT

Hieronymi Károly,

volt belügyminiszter, bankigazgató, H. Ottó Ferencz (ki a Görgey hadtestében tett hadmérnöki szolgálatot, a miért 1850-ben vizsgálati fogságban volt és kevéssel kiszabadulása után meghalt) fia, szül. 1836. okt. 1. Budán; a gymnasiumot Pozsonyban és Budapesten, a polytechnikumot 1852-től az utóbbi helyen végezte. Pár hónapig Budán a városnál volt mérnökgyakornok, mire 1857. Máramarosba ment, a hol az első tagosítást ő vitte keresztül. 1861-ben Máramarosmegye megválasztotta főmérnöknek. 1867-ben Mikó Imre gróf a közmunka s közlekedési miniszteriumba meghívta elnöki titkárnak. Előbb az út- és középítési szakosztálynak, majd a vizépítészetnek és később a vasutaknak volt főnöke. 1868-ban a kormány Ludvigh Gyulával együtt a franczia s belga közmunkaügyi közigazgatás tanulmányozásra küldte ki. 1869-ben osztálytanácsos, 1870-ben miniszteri tanácsos lett. 1874. okt. 20. mint helyettes államtitkárt a miniszterium legfontosabb ügyeinek vezetésével bízták meg. Hosszabb időt töltött Francziaországban a közlekedési ügyek tanulmányozása czéljából. Hazatérte után a közlekedési miniszterium ujra szervezése tárgyában készített dolgozatát Ordódy miniszter 1880-ban magáévá tette s életbe léptette. Ezen organisatio a műszaki szolgálatot teljesen elválasztotta s függetlenné tette az administrativ szolgálattól. Nagyhatású munkásságot fejtett ki hazai folyóink rendezése s az ármentesítés körül. Az ő alkotása azon nagyszabású vizvédelmi szervezet. mely az Alföldnek nagy és leggazdagabb részét az árvíztől megmentette. E mellett kiterjesztette figyelmét a Körösök és a Maros szabályozására is. Nem kevesebb gondot fordított a Duna szabályozására, különösen a pesti Dunáéra. Az általa inaugurált vasúti politikának első vívmánya a tiszavidéki vasút megvétele volt. A duna-drávai, valamint a Zágráb-károlyvárosi vasút megszerzése s a buda-pécsi vasút engedélyezése biztosították tengeri utunkat és ezzel függetlenné tették kivitelünket a déli vasúttól. Az osztrák államvasúttal kötött egyesség érvényre juttatta az ő közlekedési politikáját az ország nyugati irányában is. Tizenöt évi államszolgálat után 1882-ben megvált állásától és az osztrák-magyar államvasút ujjászervezése után e társulat fölállított igazgatóságának elnöke s vezérigazgatója lett és ekkor a Lipót-renddel tüntették ki. 1891-ben az osztrák-magyar államvasútnak magyar vonalai a magyar államvasutak tulajdonába és kezelésébe mentek át és ez időtől fogva H. a képviselőházban, a melynek 1875 óta tagja (hol a zsombolyai kerületet képviseli) s a képviselőház pénzügyi bizottságában élénk tevékenységet fejtett ki. 1892. okt. 18. ő felsége a számvevőszék elnökévé nevezte ki, de néhány hét mulva az azon év nov. 19. megalakult Wekerle-kabinetbe mint belügyminiszter lépett be s tagja volt ezen kormánynak 1895. jan. 15. történt fölmentéseig. 1893-ban a kőszegi hadgyakorlatok alkalmából a német császártól a koronarend első osztályát kapta. Mint belügyminiszter tevékeny részese volt a Wekerle-kabinet egyházpolitikai actiójának. Ő dolgozta ki s terjesztette az országgyűlés elé az állami anyakönyvekről szóló törvénynyé vált javaslatot. Munkásságát kiválóan a közigazgatás javítására irányozta. A főváros közigazgatását a kerületi előljáróságok szervezésével reformálta; a végleges vízmű megvalósulása s ezzel a főváros egészségügyi viszonyainak jobbra változása is az ő érdeme. A vásárcsarnok és a főcsatorna építését is erélyesen szorgalmazta. Tevékeny részt vett a magyar mérnök- és építészegyletnek szervezésében, melynek eleinte igazgatója, azután titkára s közel tíz évig alelnöke volt és legujabban az Agrar-bank elnöke.
termék fotó

vissza
Sós Antikvarium 1056 Budapest Váci utca 73.   lap tetejére