me2192.
metszet/
Portré/
MagyarGróf Forgách Antal.
Budapest. 1873. litográfia.
méret: 30x20 cm.
minimálisan foltos.
ELKELT
Gróf Forgách Antal
kancellár, János Csongrád vmegye főispánja fia, szül. 1819 márc. 6., megh. Gácson 1885 ápr. 2. A magyar kir. udvari kancelláriánál 1838. tiszteletbeli fogalmazósággal kezdette közpályáját. 1842. a fiumei kir. kormányszék elnökévé s váltó- és kereskedelmi főtörvényszéki előadóvá nevezték ki. 1846. a pesti váltó-törvényszékhez tették át. 1848. a főrendiház jegyzője volt. A szabadságharc alatt szomoru emlékü szerepet játszott az ellenséghez csatlakozván. Windischgrätz herceg Heves vármegye királyi biztosává, tábori biztossá, majd az északi vármegyék főbiztosává nevezte ki. Ezek miatt nyerte a muszkavezető gunynevet (testvérével, Sándorral (l. o.), aki az orosz sereg mellett császári biztos volt). Az elnyomatás korszakában egyideig a kassai kerületnek volt főispánja, azután a csehországi helytartóság elnöke volt. 1859. a cs. kir. belügyminiszteriumnál osztályvezető, 1860 aug. Morva-, nov. Csehország helytartója lett. 1861-től gróf Vay Miklós lemondása után a provizorium idején Magyarország kancellárja volt 1864 áprilisig. 1867 óta több országgyülésnek volt tagja, előbb Deák-párti, a fuzió óta mint szabadelvü képviselő. Birtokai voltak Gács, Kékkő, Kelecsény és Tolmács Nógrád vármegyében.