Pataki/Ehrenreich Sándor/46
.........................................

Csaplovics János (jeszenovai),

ügyvéd és jószág-igazgató, szül. 1780. szept. 21. Felső-Pribélen Hontmegyében; iskoláinak végeztével törvénygyakornok lett Beszterczebányán, 1804. Zólyommegye aljegyzőjévé neveztetett ki; 1805-ben ügyvédi oklevelet nyert. Három év mulva pártfogó főispánja Balogh Péter Bécsbe vitte, hogy hivatalt keressen, és egy ideig ott tartózkodott a m. kir. udvari kanczelláriánál. 1809-től Pakráczon Slavoniában, mint az ottani görög n. e. püspökség ügyvéde s titoknoka három évig időzött. 1813-ban Schönborn Fülöp gróf gazdasági tanácsosa, a munkácsi s szent-miklósi majoratusi uradalmak igazgatója lett. Többnyire Bécsben lakott és ott halt meg 1847. máj. 29. Tagja volt a bécsi gazdasági és a hallei természetvizsgáló társulatnak; Zólyom, Máramaros és Ugocsa megválasztotta táblabirájának.
Szinnyei.
-----------------------------------------------------
Ehrenreich Sándor Ádám (Pest, 1791 - Bécs, 1844) réz- és acélmetsző

Apjától, Ehrenreich Izsáktól tanulta a vésnöki művészetet. 1803-ban Bécsbe ment és az ottani Képzőművészeti Akadémián tanult, hol 1806. a rajzban az első díjat nyerte. Ezután rézmetszéssel foglalkozott és Budán telepedett le. Több műve által, különösen Canova arcképével magára vonta a műértők figyelmét és számosan bízták meg őt arcképük metszésével. Így ő metszette V. Ferdinánd király, valamint Mária Anna Karolina királynő arcképét, továbbá gróf Barkóczy Ferenc prímásnak, báró Wesselényi Miklósnak, Ürményi József országbírónak és sok más előkelőségnek arcképét. 1823-ban belefogott egy nagyobb munkába, az Icones Principium, Procerum ac praeter hos illustrium Virorum Matronariumque veteris et praesentis aevi, qu bus Hungaria et Transsylvania clarent című arcképtár elkészítése, melyből 1835-ig 95 lap jelent meg. 1825-ben Bécsbe költözött, hol ezt a művét folytatta. A Perger Bildergallerie des Belveder című gyűjteményében is található néhány kitűnő metszete.