Keretre feszítve, keretezésre előkészítve.
Szántai/Müller I. 1a
Tiderle Lajos
http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/sc/sc7.htm
-------------------------------------------------------------------------
A TÉRKÉP ONLINE NEM RENDELHETŐ!!!
CSAK AZ ÜZLETÜNKBEN VÁSÁROLHATÓ MEG!!! TEL: 266-3204
-------------------------------------------------------------------------
THIS MAP IS NOT AVAILABLE FOR ONLINE ORDER!!!
YOU CAN BUY ONLY IN THE SHOP!!! TEL: +36 1 266-3204
-------------------------------------------------------------------------
"Az 1769-ben elkészült, kis példányszámban kiadott, hazánk akkori egész területét magában foglaló térkép Müller Ignác hadmérnök alkotása. A térkép a koordinátákat illetően minden korábbi hasonló alkotásnál lényegesen pontosabb, névrajza részletesebb. Rajza, formája, grafikus díszítő elemeinek barokkos szépsége is kiemeli a kor hasonló alkotásai közül.
A térkép készítésének előzményeiről, a mű szerzőjéről és készítési módjáról Bendefy László kutatásai alapján ( Geodézia és Kartográfia, 26.évf. 1974., 122-132. o. ) a legfontosabbak az alábbiakban foglalható össze.
A Dózsa-féle parasztháború ( 1514 ) idején készített Lázár-térkép ( "Tabula Hungariae...",1528 ) után majd két évszázadig országos jelentőségű térképezés nem volt hazánkban. A Johann Christoph Müller által 1709-ben készített Magyarország-térkép, hiányosságai miatt a 18. század közepétől már nem elégítette ki az Udvari Haditanács ( Hofkriegsrat ) igényeit. Ezért 1764-ben új térkép készítését rendelték el. Előzményként Mikoviny Sámuel munkásságának eredménye: a több mint 50 megyéről készült térképsorozat, egyes országrészek átnézetes térképei, valamint a legendás hírű Hadik András gróf tábornagy, az Udvari Haditanács elnökének rendeletére összegyűjtött térképanyag várta a megfelelő felkészültségű, az ország lakosságának nyelvét is ismerő térképész szervező, rendszerező, felmérő, kartografáló tevékenységét. Ennek eredménye lett végül is az az alkotás, amelyet Müller-féle térképként ismerünk.
A térkép szerkesztője, Müller Ignác 1727-ben született Székesfehérváron. Tizenhét évesen már a hadseregben szolgál, pályája gyorsan ível felfelé. 1764-ben önálló térképező csoportot rendeltek parancsnoksága alá, majd a Franz Moritz Lacy táborszernagy irányításával működő kartográfiai osztályhoz osztották be. Itt kapta feladatául az Udvari Haditanácstól, 1764. május 13-án Magyarország új térképének elkészítését. A rendelkezésre álló anyagból ( elsősorban a Mikoviny-féle megyetérképek, valamint az összegyűjtött országrész-térképek felhasználásával ), kartográfus csoportja négy és fél év alatt készítette el hazánk átnézeti térképét.
Az elvégzett munka nagyságát megítélhetjük, ha tudjuk, hogy Mikoviny halálakor, 1750-ben az általa felvett megyetérkép-sorozat nem volt teljes. Hiányzott Zala, Heves, Hajdú, Szabolcs, Szatmár és Szilágy megye, valamint a 17 erdélyi vármegye térképe. A hiányokat az országtérképekből kellett összeszerkeszteni, de feltételezhető, hogy jelentős terepmunka, helyszínelés is szükséges volt.
1769. június 26-án Müller Ignác ezredes jelenthette Lacy táborszernagynak, hogy - az időközben gyakran végrehajtott ellenőrző mérésekkel igazolhatóan - olyan térképet sikerült Magyarországról készíteni, amely az adatok száma, a feltüntetett helységek térbeli pontossága és a helynévírás tekintetében minden korábbit felülmúlt. Az Udvari Haditanács addig példátlan összegű jutalomban részesítette Müller Ignác térképészmérnöki tevékenységét.
A térképet J. Chr. Winkler, neves bécsi rézmetsző metszette. A kinyomtatott példányokat bizalmasan kezelték, a megjelent példányok számát nem ismerjük. Magyarországon az Országos Széchenyi Könyvtár, valamint a Hadtörténeti Múzeum és Levéltár térképtára őriz teljes példányokat. A 12 különböző méretű szelvény összesen 241,0 x 203,5 cm belméretű, összeilleszthető térképet ad. A legnagyobb szelvény mérete 98 x 68 cm, ami nagy ritkaság, papíranyaga a Bodeni-tó partján lévő Volkersthausenben készült, e célra.
Címfelirata így kezdődik: " A Magyar Királyság legújabb földrajzi térképe...", majd következik a tartalom összefoglalása: az ország területét megyékre, a jász- és kún-kerületekre, a temesi bánságra, valamint a Horvát, Szlavón és Dalmát Királyságokra és az Erdélyi Fejedelemségre felosztva ábrázolja. Ezen kívül rajta vannak a szomszédos országok határos vidékei ( akkor még török hódoltság alatt ), így Bosznia, Bulgária, Szerbia és Havaselve ( Walachia ) egyes részei is. A felirat közli, hogy ezeket a területeket a térkép készültének idején Mária Terézia császárnő és magyar királynő, valamint II. József német-római császár kormányozta, a mű készítésére pedig Lacy Moritz gróf, vezérkari főnök és a haditanács marsallja felügyelt. A mappát " a legnagyobb gonddal készített térképekből, megfelelő vizsgálatok és javítások elvégzése után, 1769-ben..." Müller Ignác ő császári felsége főstrázsamestere szerkesztette.
Müller Ignác főstrázsamestert, litográfiai munkák lezárta után, 1771-ben Nagyenyedre nevezték ki. Három évvel utóbb nyugdíjazását kérte, ezután Pozsonyba költözött, és itt is hunyt el 1804-ben. Nevét és emlékét jeles kartográfiai műve őrzi.".